Gyakori kérdés, amit ügyfeleink feltesznek nekünk: „Rendben, kiszámláztam
100 000 forintot. Ebből mennyi marad nálam valójában?”. A válasz nem egyszerű, de egyáltalán nem is átláthatatlan. Célunk, hogy segítsünk megérteni, milyen elemekből áll össze az adóteher, és hogyan tervezhet velük tudatosan.
1. A kiindulópont: A jövedelem meghatározása
Mielőtt bármilyen adót számolnánk, az első és legfontosabb lépés a jövedelem meghatározása. Ahogy korábban írtuk, az átalányadózás lényege, hogy a bevétel egy részét, a választott költséghányadot (pl. 40%) nem tekinti jövedelemnek.
Példa: Ha Ön 1 000 000 Ft-ot számláz ki egy hónapban 40%-os költséghányaddal, a jövedelme 1 000 000 Ft * (1 – 0,4) = 600 000 Ft lesz. Az adókat és járulékokat ez után a 600 000 forint után (vagy annak bizonyos részei után) kell megfizetni.
2. A Személyi Jövedelemadó (SZJA): A legkedvezőbb tétel
Ez az a pont, ahol az átalányadózás az egyik legnagyobb előnyét nyújtja.
Mértéke: 15%.
A nagy kedvezmény: Az átalányadózók egy jelentős SZJA-mentességet élveznek. A törvény szerint az éves minimálbér feléig terjedő jövedelemrész adómentes. Ez 2025-ben várhatóan 1 600 800 Ft jövedelmet jelent évente (a 2025-re becsült 266 800 Ft-os minimálbérrel számolva). Amíg a vállalkozó éves összesített jövedelme ezen érték alatt marad, nem kell SZJA-t fizetnie. Csak az e feletti jövedelemrész után fizeti a 15%-os adót.
3. A Társadalombiztosítási Járulék (TB) és a Szociális Hozzájárulási Adó (SZOCHO)
Ezek a tételek biztosítják a vállalkozó társadalombiztosítási ellátásait (nyugdíj, egészségügyi ellátás). Itt a számítás egy kicsit összetettebb, de a logika követhető.
Mértékük: A TB-járulék 18,5%, a SZOCHO pedig 13%.
A számítás alapja (a járulékalap): A tárgyhavi jövedelem.
A legfontosabb szabály: A minimum kötelezettség. A törvény előír egy minimum járulékalapot, ami után akkor is meg kell fizetni a járulékokat, ha a vállalkozó jövedelme az adott hónapban ennél kevesebb volt, vagy akár nulla volt.
Főállású vállalkozóként ez a minimum a havi minimálbér (vagy a garantált bérminimum, ha a tevékenység szakképzettséget igényel). 2025-ben ez várhatóan 266 800 Ft.
A havi tényleges jövedelem és a minimális járulékalap közül mindig a magasabb összeg után kell a járulékokat megfizetni.
SZOCHO plafon: Fontos tudni, hogy a SZOCHO-nak van egy éves felső korlátja (az ún. „SZOCHO plafon”), ami az éves minimálbér 24-szerese. Ha a vállalkozó jövedelme ezt eléri, az év hátralévő részében már nem kell több szociális hozzájárulási adót fizetnie.
4. A Helyi Iparűzési Adó (HIPA): A település adója
Ezt az adót nem a NAV-nak, hanem a vállalkozás székhelye szerinti önkormányzatnak kell fizetni.
Mértéke: Településenként változó, de a maximuma 2%.
Az adó alapja: Átalányadózóként jelentős egyszerűsítést vehetünk igénybe. A törvény lehetővé teszi, hogy az iparűzési adó alapját a nettó árbevételből, sávos bontásban határozzuk meg:
12 millió Ft éves bevételig az adó alapja fix 2,5 millió Ft.
12 és 18 millió Ft közötti bevételnél az adó alapja fix 6 millió Ft.
18 és 25 millió Ft közötti bevételnél az adó alapja fix 8,5 millió Ft.
Ez a módszer rendkívül kedvező, mert nem kell a jövedelemmel vagy a költségekkel bonyolultan számolni.
Hogyan lássuk át a rendszert?
Ahogy a fentiekből is látszik, az átalányadózás egy logikusan felépített, de több elemből álló rendszer. A különböző adónemeknek és járulékoknak megvan a maguk szerepe és számítási módja. A jó hír az, hogy ezt nem kell egyedül átlátnia és menedzselnie.
A mi feladatunk éppen az, hogy ezeket a terheket folyamatosan figyelemmel kísérjük, optimalizáljuk és a bevallásokat naprakészen elkészítsük. Így Önnek nem kell a paragrafusokkal és a százalékokkal foglalkoznia, hanem a vállalkozása növekedésére koncentrálhat, miközben biztos lehet abban, hogy a pénzügyei a legjobb kezekben vannak.